Az utazás napja … Július 24. Péntek
A repcsin:
Sziasztok Manókák! :) Remélem nem haragszotok, hogy ennyit késtem a résszel, és megint nagyon rövid lett. Igazából nem igazán tudom, hogy mi van most velem, egy kicsit el vagyok, de ígérem, hogy megpróbálom a következőt hosszabbra írni. Lehet, hogy becsúszik néhány helyesírási hiba, ezért előre bocsánatot kérek, és kérlek nézzétek el nekem. Ha tetszik a blogom megkérlek, íratkozzatok fel, ezenkívűl beállítottam, hogy a részek végén van az a pipáló, amin a véleményeteket kell pipálni. Tehát kérlek titeket, hogy pipáljatok, és kommenteljetek, hogy tudjam, hogy szerintetek milyen lett ez a rész.
Sok puszi: Charlotte xxx ♥
Amint felértünk a repülőre, az ablak felöl ült Guszti, s a mellette ülő Lolesz hátrafordulva a mögötte ülőkkel beszélgetett. Egy középmagas fiú és egy alacsony lány. Ja igen. Lolesz említette, hogy jön velünk még 2 személy. Biztos ők azok. Loleszék előtt még volt két üres hely, az volt a mihelyünk.
-Na. Lányok! Egy kicsit gyertek ide! - kérte Lolesz.
-Lányok!- biccentett felénk, amikor közel értünk.- Ők itt a szomszédaim. A Császár iker pár. Császárék, ők itt a lányok. Ismerkedjetek össze!- mondta, majd előrefordult, és leült Guszti mellé. Hát ezt könnyen lerendezte.
-Sziasztok! Ő Nati, én pedig Maja. - mutattam először Natira, majd magamra.
-Sziasztok! Ő Nati, én pedig Maja. - mutattam először Natira, majd magamra.
-Sziasztok.- köszöntött kedvesen.- Dorottya vagyok, de inkább csak Dóri, és ő itt az öcsém Ferdinánd. De inkább csak Nándi.- biccentett Nándira, aki eddig valamerre bambult, de amint meghallotta az ,, öcsém’’ szót, egyből felkapta a fejét.
-Na álljunk csak meg ! Én nem vagyok az öcséd. Hanem te vagy a húgom, vagyis én vagyok az idősebb. Mert én születtem 5 perccel hamarabb, és nem fordítva.
-Mi? Nem is, mert én születtem hamarabb. Anyu is megmondta. - jelentette ki határozottan Dóri.
-A-a. Biztos, hogy én születtem hamarabb!
-Nem!
-De!
-Nem!
-De!
-Nem!
-Na majd anyu megmondja.- vette elő a telefonját Nándi.
-Mindig ezt csinálják.- mondta unottan Loli.
Mosolyogva hallgattam a Császár iker pár vitáját Nati társaságában. Aztán előrébb mentünk az üléseinkhez, mert szóltak, hogy száll fel a gép. Én az ablak felöl ültem, Nati
a bal felemen, tehát a repülő jobb oldalán utazott a társaságunk.
Az út aránylag jól telt. Volt, amikor zenét hallgattam, volt amikor aludtam, vagy olvastam
( John Green Csillagainkban a hiba című művét, ami állati jó ) és volt amikor egyszerűen csak félretettem a könyvet, és néztem Natival valami filmet.
Ja igen. Kihagytam azt, hogy néha, amikor nem aludtam, nem volt kedvem filmet nézni, se olvasni nem akartam, és éppen zenét se hallgattam, akkor néztem a csodálatos felhőket. Lisszabonban aztán átszálltunk, és végre megérkeztünk Rióba. :)
* * *
A riói reptéren.
Mikor leszálltunk a gépről, gyorsan küldtem anyunak egy SMS-t, hogy rendben megérkeztünk (jó gyerek vagyok, nem akarom, hogy a szüleim aggódjanak az utazás miatt), és hívtunk két taxit ( jobban mondva Natiék hívtak, mert Loli és én csak keveset, a Császár iker pár meg még egy szót se tud portugálul ).
-Amíg jön a taxi, én elmegyek a mosdóba.- jelentettem ki.
-Akkor jövök én is.- jött velem Dóri.
-Várjatok!! Nekem is kell mennem.- szólt utánunk Nándi.
Így hát elindultam a Császár iker pár társaságában a mosdóba. Útközben észre vettünk egy kis bódé szerűséget, ahol egy férfi árult szótárakat, útikönyveket, meg ilyesmiket. Dórival vettünk egy-egy szótárat.
-Rendben. Akkor most menjünk a WC-re.- mondta Nándi sürgetve.
-De amúgy az merre is van?- kérdeztem, miközben elindultunk egyenesen.
-Mi? Azt hittük te tudod…
-Nem, én nem tudom.
-Most mit csináljunk? - nézett rám Dóri.
-Mit tudom én.- mondta Nándi.- Talán kérdezzük meg attól a bódéstól.- mutatott előre, ahol volt még egy bódés.- gyorsan előrerohantunk a bódéhoz.
-Boa tarde ! - köszöntött a nő kedvesen.
-Boa tarde ! - válaszoltam.
-Ö hogy is mondják portugálul, hogy mosdó? - fordultam a srácok felé.
-Ne tőlünk kérdezd.- válaszolta Dóri.
-Ja. Mi még annyit se tudunk portugálul, mind te. - tette hozzá Nándi.
-Honnan tudjátok, hogy tudok egy kicsit portugálul?
Lolesz mondta.-Mi? Azt hittük te tudod…
-Nem, én nem tudom.
-Most mit csináljunk? - nézett rám Dóri.
-Mit tudom én.- mondta Nándi.- Talán kérdezzük meg attól a bódéstól.- mutatott előre, ahol volt még egy bódés.- gyorsan előrerohantunk a bódéhoz.
-Boa tarde ! - köszöntött a nő kedvesen.
-Boa tarde ! - válaszoltam.
-Ö hogy is mondják portugálul, hogy mosdó? - fordultam a srácok felé.
-Ne tőlünk kérdezd.- válaszolta Dóri.
-Ja. Mi még annyit se tudunk portugálul, mind te. - tette hozzá Nándi.
-Honnan tudjátok, hogy tudok egy kicsit portugálul?
Ja. Na mindegy. Akkor mi legyen?
-Hát vagy megnézed a szótáradban, vagy megkérdjük angolul. -mondta Nándi.
Tényleg. Ez eddig hogy nem jutott eszünkbe?
Megkérdeztük a nőt (angolul) aztán rohantunk is, mert már biztosan megérkezett a taxi. :)
