2015. június 28., vasárnap

Megérkezett Nati :)

Megérkezett Nati :) Július 23. Csütörtök
Na jó. Innentől a ,, bejegyzéseket,, lehet olvasni az egész utazásról, valamint az előkészületekről. ...
... Később anyu bekopogott a szobámba, hogy megjött Nati. (amúgy Nati azért jött, mert nálunk aludt, hogy holnap reggel ne kelljen rá várni)
- Szevasz csajszi ! Mizu van? Bepakoltál már?
-Helló. Bepakoltam.
-Tettél fürdőrucit? És hajvasalót?- kezdte sorolgatni…
-Ja, a hajvasaló! - mondtam a szavába vágva, aztán befutottam a fürdőszobába, és vissza, hogy bepakoljam a hajvasalóm, eközben Nati még mindig sorolgatta a dolokat.
-Hallod! Elöl van a teló töltőd?- kérdezte, miután befejezte a sorolgatást
-Már bepakoltam. Miért?
-Fel kellene tölteni a telóm.
Egy kevés ideig pislogás nélkül meredtem rá.
-Nati! Este fél tizenegy van. Holnap reggel nyolckor indul a gépünk és te még fel sem töltötted a telefonod? Egyáltalán te bepakoltál rendesen? Mert csak jelezném, hogy 2 egész hétre megyünk Rióba.- közöltem vele. Mert amúgy Natiból ki lehet nézni, hogy nem pakolt be rendesen.
-Ö, aham. Asszem.- gondolkodott el, és szerintem fejben végigfuttatta, hogy mit kellett bepakolni, és mit pakolt be ténylegesen. - Igen, bepakoltam mindent, csak ezt az egyet felejtettem el. És amúgy is csomó mindenem ott van a nagyiéknál, pont az ilyen esetekre.
Mindegy. Szerencséje, hogy mind a ketten ugyanolyan telefont vettünk, úgyhogy most legalább fel tudja tölteni.
Kinyitottam a bazinagy bőröndömet, majd félig belemászva előhalásztam a telefon töltőmet,  amit a vállam fölött hátradobtam, Nati meg feltartott kézel elkapta.
-Kössz.
-Nincsmit.
Öribarim valami brazil bandát kezdett üvöltetni a telefonjából, ami nem volt túl halk ( enyhén fogalmazva).
-Hé Nati! Halkítsd le légyszi, mert anyu mindjárt feljön.
-Most mér’ ? Szerintem nem zavarja...
3. 2. 1.- kezdtem magamban számolgatni.
És igen. Ahogy kimondtam magamban az 1-et , anyu benyitott a szobámba.
-Lányok! Légyszíves halkítsátok le a zenét és amúgy is már elmúlt fél 11. Aludni kellene, mert holnap reggel korán kel kelni.
-Jól van anyu. Megértettük.- mondtam, majd segítettünk lehurcolni a csomagjainkat.
-Jó éjt lányok ! mondta ásítva, miközben a szobájukba indult. Apu közben beakolta a kocsijába a csomagjainkat.
-Neked is ! 
-Csókolom! - mondta Nati.
Felmentünk. Én meg nem tudtam megállni, hogy meg ne említsem azt, hogy igazam lett.
-Látod Nati, mondtam, hogy anyu fel fog jönni
.-Mindegy.- mondta váll rándítva.
Miután elkészülődtünk, meg fogat mostunk, és vissza mentünk a szobámba leoltottam a villanyt.
-Jó éjt Nati!
-Jó éjt!
Épp amikor már majdnem elaludtam, valami világítani kezdett a szobában. Hunyorogva felemeltem a fejem és Natit láttam a telefonjával a kezében.
-Nati ! Aludj már !
-Jó, jó csak még egy perc és…
Végre eltette a telefont. Kábé 10 perc után mocorgást hallottam és … és dúdolást.
-Natali !!!
-Jól van már de nem tudok aludni .
-Akkor csinálj valamit!
-Jó, de mit?
-Hát … számolj bárányokat!- jutott hirtelen eszembe.
Egy perc múlva:
-Ó már!!- csettintett a nyelvével.
-Hjajj mi van már megint? - kérdetem és rávilágítottam a telefonommal hogy láthassam a arcát. Néha az agyamra megy ez a lány. 
-Nem megy. Az egyik nem akar átugrani a kerítésen..
-Az agyamra mész! Mindegy. De ha reggel nem tudsz felkelni, az arcodba öntök egy pohár vizet !!
-Értettem. - tisztelgett. - Jó éjt
-Neked is ! - mondtam a szememet forgatva.
Végre elaludt.

2015. június 26., péntek

Bemutatkozás



 Bemutatkozás  

Július 23. Csütörtök      

   Hát mit is mondjak? Vagyis inkább írjak, de egyezzünk ki abban, hogy gépeljek, mert neki fogtam ennek a dolognak.
  Nem nevezném magamat blog- írónak, de még napló- írónak sem (mert még soha nem írtam sem blogot, sem naplót). Tudom, fura dolog ez, mert általában a tizenéves lányok többsége vagy naplót ír, vagy blogot (esetleg mindkettőt ) .De engem igazából soha nem vonzott a dolog. Vannak akik oldalakat tudnak írni a lelki állapotukról,  esetleg a nekik tetsző fiúról, vagy egyszerűen a mindennapjaikról (naplósok). Vannak akik oldalakat tudnak írni a kedvenc bandáikról/énekeseikről, a divatról, egy kitalált személyről, szóval mindenféle dolgokról (bloggerek). És vannak olyanok is, akiket egyszerűen nem vonz az ilyesmi. Ez vagyok én.
   De most kivételt teszek egy fontos dolog miatt. Úgy gondolom, hogy megéri megörökíteni ezt az eseményt ( blog formájában ) .
   Ez az esemény pedig nem más mint a rioi nyár búcsúztató fesztivál.  Na de kezdjük az elejétől:
   Hermann Maja vagyok, 17 éves. Legjobb barátaim: Lolesz ( Lóri ), Nati (ejtsd: Náti) és Guszti. Nos Lolesz már 7. osztály óta a legjobb barátom, Nati és Guszti 9.-ben csatlakozott hozzánk. Ők is Budapesten laknak, ugyanúgy a XII. kerületben, mint Lolesz s én, csak ők éppen brazíliai származásúak. Bizony, Nati édesanyjának szülei és Guszti édesapjának szülei laknak Brazíliában, pontosabban Rio de Janeiro-ban.
    Igazából Guszti igazi neve Gustavo, csak mi becézzük így magyarosítva. És talán ami a legérdekesebb, hogy Nati és Guszti nagyszülei ugyan abban az utcában laknak. Ők tehát ovis koruk óta a legjobb barátok. Mind ketten anyanyelvi szinten beszélnek portugálul, sőt igazából ott találkoztak először és csak később  derült ki, hogy egészen közel laknak egymáshoz itthon is. De amúgy csak barátok.
    És hogy ehhez hogy jön ide a riói nyár búcsúztató fesztivál? Ez egészen egyszerű. Guszti nagyszülei e-mailt küldtek Rióból, miszerint látogassuk meg őket, és vegyünk részt a rioi nyár búcsúztató fesztiválon. De a bökkenő csak az, hogy júniusban üzentek, és az e-mailben az állt, hogy a fesztivál agusztus első hetében lesz megrendezve.
- Ö izé, de a fesztivál nem a nyár utolsó hónapjának az utolsó hetében kellene legyen? - kérdeztem a szemöldökömet ráncolva, amikor Guszti fel olvasta az e-mailt.
-Nem. Vagyis de, de mivel a nyár utolsó hónapja az agusztus, így agusztus első hetében lesz megrendezve. Ekkor kezdünk el búcsút venni a nyárnak.
 Egészen idáig az egész nyarat végigdolgoztam, hogy legyen pénzem, és a szüleim el tudjanak engedni. És könyörgések, hisztizések és nyavalygások árán, de elengedtek.
Ja igen! Bemutatkozom egy kicsit bővebben:
Nevem: Hermann Maja
Korom: 17
Magasságom: 166 cm.
Szemem: kék
Hajam: Szőke, a fejem tetején sötétebb, a hajam vége  pedig nagyon világos (szóval enyhén ombrés hajam van, de NEM festettem, ja és egy kicsit hasonlítok Julianne Hough-ra, ezt mások, sokan mondták ).
Szüleim: Anyu és Apu
Tesóm: Manci  :D , na jó, ez csak vicc volt. Amúgy Lola. (Nem tudom, hogy a szüleimnek milyen mániája volt, amikor neveket adtak: Maja meg Lola, de amúgy mindegy, mert úgyis tetszik a nevem.
A barátaimat is bemutatnám egy kicsit közelebbről:
 Nati:
Név: Nagy Natali
Kor: 17
Magasság: 168 cm.
Szem: barna
Haj: sötétbarna
Egy kicsit bolondos, és hogy is mondjam egy kicsit elvarázsolt. Sokat álmodozik és mindíg csupa boldogság. :)
Lolesz:
Név: Karay Lóránt
Kor: 17
Magasság: 176 cm.
Szem: zöldes
Haj: világosbarna
Ő  egy igazán hogy is mondjam jó pasi (?) Cuki a mosolya, meg a mesterkélten kócos haja, stb. , stb. Félreértés ne essék már 7. óta legjobb barátok vagyunk, haverok, meg minden, de NEM vagyok belé szerelmes és ő sem belém, úgyhogy ne tessék elméleteket kreálni arról, hogy kapcsolatban vagyunk-e ! Ő csak simán a haverom és a legjobb fiú barátom egyben. Egyetlen hibája van csak, az, hogy tudja magáról azt, hogy jól néz ki, és sajnos vissza is él ezzel.
Guszti:
Név: Gustavo Moreno
Kor: 17
Magasság:178
Szem: világos barna (?), tudom, furán hangzik, de tényleg így van
Haj: világos barna
Nos. Hát ő egy  izomagy. Szó szerint. Gyúrni jár minden héten egyszer (általában szerdán). Ezt azért írom, mert bizonyára tudom, hogy vannak, akik megismerkednének vele, és ha ez a kis történet a kirándulásunkról nyilvános lesz, akkor be tudjak neki segíteni a ,,csajozásban,, (ahogy ő mondaná, mert amúgy megkért rá). Visszatérve Gusztira.  Neymar-osra vágott haja, meg a mosolya, meg minden nagyon aranyos.
Ő is csak a haverom, és a második legjobb fiú barátom, úgyhogy vele kapcsolatban se tessék elméleteket kreálni ! :) Csak sajna ő is tudatában van annak, hogy jól néz ki. Amúgy Lolesszal ketten szoktak csajozni járni. :)